A két legfontosabb nap az életedben: a nap amikor megszületsz és a nap mikor megtudod miért
Mi is a valós hit?
Ismerek olyan embert aki képmutatásból azért megy be a templomba és imádkozik, hogy gyermeke meggyógyuljon aki súlyos beteg. Itt megjegyzem gyermeke már felnőtt… Ennek ellenére nem kérdezi meg soha tőle, hogy hogyan tudok a segítségedre lenni? Hogyan tudnálak támogatni? Van esetleg szükséged pénzre, hogy kezeléseidet, vitaminjaidat megvegyed? Mindemellett képmutatásból „kevés pénzel megáldott” embereknek ad pénzt azokat segíti és ad nekik tanácsot, és ezzel fennhangon dicsekszik… Azt gondolja, hogy majd az ő hitétől-imájától, más felé jónak gondolt tetteitől, ad neki jót a Teremtő, és gyógyul meg a gyermeke. Közben élete szegényes és nem jut egyről a kettőre, csak vegetál. Nem látja saját magát a külvilág tükörében tudatosan, racionálisan. Nem veszi észre, hogy változnia kellene, hogy a világ is megváltozzon körülötte. Másokat okol bajaiért.
Tudtad, hogy a Teremtő hited és azon keresztüli tetteid alapján értékel, és adja a megoldásokat az életed problémáira?
Miért van az, hogy imádkozol hozzá és mégsem történik veled semmi jó dolog, nem kapod a megoldásokat problémáidra, hanem csak még jobban lefele süllyed az életed, vagy nem változik? Elgondolkodtál azon, hogy te valóban miben, és hogyan hiszel és mit teszel valós hitből?
Nehéz gyerekkorom miatt mindig szívesen mentem hittan órákra. Adott egy fajta megnyugvást kapcsolódást valami megfoghatatlanhoz amiben hihettem és bízhattam. Bízhattam abban, hogy figyel és vigyáz rám, és ha felnövök segít nekem abban, hogy az életemet megfelelő mederbe tereljem és olyan életem legyen amilyet szeretnék. Az utóbbi 10 évben nehezebbnél nehezebb szituációkat kaptam amik súlyos teherként nehezedtek rám, s közben azon töprengtem vajon miért ver, büntet engem a Teremtő? Hisz nem vagyok én ennyire rossz ember. Soha senkinek nem tettem rosszat, inkább segítettem másokat. Tavaly mikor kiderült, hogy súlyos betegségem van az volt az a pont amikor lelkem és félelmeim legmélyebb bugyraiba kellett bele engednem magam. Ekkor hitem nem hogy elveszítettem, hanem inkább egyre nőtt.
Szerinted Te miért kapod a nehéz helyzeteket az életedben? Elgondolkodtál már azon, hogy netán a hitedet teszi próbára? Arra próbál buzdítani téged, hogy merd elengedni félelmeidet, valamint a mankókat, és merj hinni a gondviselésben!
Az utóbbi 10 év alatt eltűntek a célok az életemből. Mindig csak arra tudtam fókuszálni, hogy megoldjam az adott nehézséget, amit épp a sors rám rakott. Csak bolyongtam. Minap rátaláltam egy csodálatos idézetre: "A két legfontosabb nap az életedben: a nap amikor megszületsz és a nap mikor megtudod miért"Mark Twain
Az a nap mikor első lehetőségem nyílt arra, hogy a Teremtőtől közvetlenül kaphattam információkat és rávilágított, hogy az egyik életfeladatom az ő és hitem felvállalása és, továbbá példát mutassak az embereknek hogy ők is Teremtő Istenben és magukban lévő hitük által mit érhetnek el, egyszerre értelmet adott minden szenvedésnek, nehézségnek ami eddig ért és megértettem, hogy minden értem és azért történt, hogy hitem és tudati fejlődésem a lehető legmagasabb szintre emeljem. Nekem ez volt életem második legfontosabb napja. Azoknak az embereknek kiknek nehézségek akadnak életükben hálát adhatnak ezért, mert ez által lehet fejlődni tudatosságukban. Hawaii-on napozva, kényelemben milliókkal a zsebünkben racionális gondok nélkül, már ha van gondtalan ember, nincsen fejlődési lehetőség. Örülj a problémáidnak és higgy a rajtad kívüli rendszerben, és az azt működtetőben.
Itt ki kell egészítsem írásom azzal a fontos információval, hogy mindenféle vallási hova tartozás nélkül vállalom fel a Teremtőbe az egy Igaz Istenbe vetett hitemet! A hit nem a vallástól függ, hanem csak is tőled. Az életed és problémáid megoldása is ebben rejlik.
EÉ.
